Wass Albert: Hagyaték
(Aki Wass Albertről elhiszi, hogy antiszemita volt, az nem olvasta végig soha egyetlen művét sem. )
Azt mesélik, hogy az erdélyi hegyekben éltek olyan öregek, akiket szent emberként tartottak számon a közeli falvak lakói. Hozzá fordultak, ha valaki súlyos beteg lett, vagy valami nagy baj történt. És ezek az emberek segítettek. Haldoklókat gyógyítottak meg néhány szóval, egy simítással. Néha kérés nélkül bukkantak föl és mentettek meg elárvult gyerekeket, veszélybe került falvakat. Senki nem tudta, nem értette, valójában hogyan csinálják, de nem számított. Hálából ellátták ezeket az embereket élelemmel, meg amire szükségük volt.
Mindig volt tanítványuk. Legalább egy, de előfordult, hogy kész tanoda alakult a hegyek között, messze elzárva minden járható úttól. Ők ugyanis küldetést teljesítettek: életben tartották és továbbadták a hagyatékot, amit őseik hagytak rájuk. Isten tudását. Úgy tartották, a magyarok sorsa akkor fordult rosszra, amikor elfordultak Istentől. És a hegyi emberek addig fogják nemzedékről nemzedékre örökíteni a tudást, amíg a magyarok vissza nem találnak hozzá.
A könyvben szereplő történetek betekintést nyújtanak ezeknek az embereknek a tevékenységébe, életébe, tanításaiba, képességeibe. Az olvasóra van bízva, hogy meseként vagy igaz történetként kezeli a leírt helyzeteket. Akárhogyan is, olyan bölcsességek bontakoznak ki a könyv oldalain, amik túlmutatnak a puszta képzelgésen.
Legelső sorban arra tanítanak, hogy Isten nem teremtett semmi rosszat, csak az ember, ezért nem őt kell hibáztatni, ha valami nem tetszik. Ezt Wass Albert egyébként más műveiben is megemlíti. A félelem sem Istentől való. Aki fél, az hátat fordít Istennek, megfelejtkezik arról, hogy ő a gondviselő. Aki rábízza magát, annak nincs mitől félnie. Megtudjuk, hogy a szent emberek valójában nem gyógyítanak, csupán Isten kezében levő eszközként végzik mindazt, amit ő rájuk bízott.
Semmit nem tesznek egyéni indíttatásból, csupán meghallják, megérzik, mi a feladatuk és azt viszik véghez. Ebben pedig bármilyen képesség rendelkezésükre áll. Képesek egy pillanat alatt megváltoztatni az időjárást, mások látását, hallását megtéveszteni, láthatatlan pajzsot vonni maguk köré az ütések elől, befolyásolni mások akaratát, fizikai munkát végezni egyetlen érintés nélkül, két emberöltőnyit élni tökéletes egészségben, vagy éppen visszahozni valakit a halálból. Számukra semmi sem lehetetlen, mert Istennel vannak.
Szerény körülmények között, főként barlangokban élnek. Ha kell, vándorolnak. Oda mennek, ahová Isten szólítja őket és segítenek, tanítanak. Történelmi események alakulásába, egyéni sorsokba nem szólhatnak bele, bár kétségtelenül tudnának. Csak annak tudnak segíteni, aki maga is részesülni akar a segítségben. Aki félelemből inkább a rabságot, megpróbáltatásokat választja, annak tiszteletben tartják a döntését.
Fájdalmas, nehéz, embert próbáló időkben játszódó történeteket olvashatunk a Hagyatékban. Hisz hol másutt is bukkanhatna fel az Isteni segítség? Most, hogy várhatóan újra megpróbáltatások előtt állunk, jusson eszünkbe a Hagyaték tanítása. Aki fél, azon nem lehet segíteni. Csak a hit képes átjutni a nehézségeken. Az isteni gondviselés működik, tapasztalhatjuk nap mint nap. Mindenki a maga sorsán láthatja meg, milyen úton jár, s az hova vezet.
A többit megtudod a Hagyatékból.
Őszinte, tiszta szívvel ajánlom minden útkeresőnek, hitét erősíteni vágyónak. Ő
ott van ebben a könyvben, minden sorában.