Már meseország sem szent
Ezt a bejegyzést 2020-ban írtam, a Meseország mindenkié című mesekönyv megjelenésekor, a régi blogomra. Áthoztam ide is, mert szerintem jól sikerült.
Elég nagy port kavart a hazai leszbikus egyesület új kiadványa. Mielőtt belefognék, leszögezem, hogy nem olvastam a könyvet. Esküszöm, alaposan rákutattam a neten az olvass bele lehetőségre, de csak egy nyúlfarknyi részletet találtam. Megvenni pedig egészen biztosan nem fogom. Úgyhogy arra alapozok, amit a kiadó közöl a nagy műről.
Leszögezem azt is, hogy felőlem mindenki úgy él nemi életet, ahogy neki tetszik, amíg abból másnak nincs bántódása. Részemről csinálhatják mások porszívóval vagy széklábbal is. Senkit nem ítélek meg ez alapján, sőt egyáltalán igyekszem kerülni a mások feletti ítélkezést. De fenntartom magamnak a véleményalkotás jogát.
Egy mesekönyvről van szó. Hogy hogy jön össze a nemi élet és egy mesekönyv? Jó kérdés. Ebben a megkapó kiadványban klasszikus mesék és regények átirataként Hófehérkéből Avarbarna nevű fickó, Hamupipőkéből meleg pasi lesz, de állítólag fogyatékkal élők, családon belüli erőszakot elszenvedők és egyéb, társadalmilag hátrányos helyzetű szereplők cserélik fel az eredeti hősöket. És van ahol a válás jelenti a happy endet, ha jól emlékszem, Hüvelyk Pannáéknál. Érzékenyítés a cél. Amit ugyebár nem lehet elég korán elkezdeni.
Hát igen. A klasszikus irodalom döbbenetesen intoleráns a hátrányos helyzetű csoportokkal. Mindenhol csak a szőke kék szemű a jófiú, ráadásul fehér lovon. Fehéren! És sehol egy leszbikus királylány, sehol egy transzvesztita szegénylegény, semmi transznemű varázsló (pedig simán megcsinálhatná saját magának), de még csak egy valamire való afroamerikai boszorkány sincsen semelyik mesében! Nem beszélve az ázsiaiakról, az indiánokról, a beduinokról, az aboriginálokról, a busmanokról, filippínókról, polinézekről, maorikról. Hát melyik mesében olvastál már tuaregekről? Micsoda rasszizmus! Ráadásul egy szó sincs sehol a drogfüggőkről, a narkolepsziásokról, a klausztrofóbiásokról, hipochonderekről, kényszerbetegekről, kisebbségi komplexusosokról, mutogatós bácsikról, a szado-mazósokról, a pedofilokról, a a nekrofilokról, az állatokkal szexelőkről, és még mennyi mindenkiről sem! Pedig szegények nem tehetnek róla, hogy ilyenek. Micsoda előítéletesség, micsoda kirekesztés! Fujj.
Én azt mondom, nem szabadna megállni egy sima kis mesekönyvnél. Meglovagolva a sikert, rögtön neki is kellene fogni a komolyabb munkának. A mítoszok és legendák világa például kimeríthetetlen tárház.
Lehetne mondjuk a küklopszok egyetlen szeme ferde vágású. Vagy mondjuk Zeusz ne a nők bolondja legyen, hanem a kecskéké. Kronosz ahelyett, hogy megeszi a gyerekeit, molesztálja őket. A heszperidák természetesen egy leszbikus kommuna, Afrodité férfiből lett nővé operálva, Pallasz Athéné pedig rossz testbe születettnek érzi magát.
Ozirisz és Ízisz nem bírják egymást elviselni, ezért elválnak. Valójában nem is Széth öli meg a zöld helyett neonsárga Oziriszt, hanem Ízisz, mert nem tudnak megegyezni Hórusz gyermekfelügyeletén. Geb, a föld istene, és felesége, Nut, az ég istennője házasságuk feldobására párcserélős partikat tartanak a Tefnut-Su (pára és levegő istenei) házaspárral. Maat, az igazság és rend istennője szingli, alkalmi kapcsolatokban érzi jól magát. Isteni feladatát az apja erőlteti rá, egyébként sokkal szívesebben foglalkozik mobil appok fejlesztésével.
Krisna nem kék, hanem magenta lila volt, valójában nő és szerencsejáték-függőként indult. Mohamed próféta anyja prostituált, apja alkoholista volt, ő maga pedig szerette nőnek sminkelni magát. Buddhát az apja rendszeresen bántalmazta. Ezért indult világgá, úgyhogy kezdetben nem az aszketizmus miatt fogyott csonttá, hanem mert nem volt mit ennie. Végül kemény fizikai munkából élt, ami annyira kimerítette, hogy egy fa alá rogyott. Olyan sokáig nem tudott felkelni, hogy közben megvilágosodott alatta. Ja, és persze nő volt ő is, mégpedig rézbőrű.
Jézus néger volt, biztosítási kockázatelemző és valójában nem Mária Magdolna volt a szerelme, hanem az apostolok közül több is. Tulajdonképpen Istent is helytelenül ábrázolják mindenütt fehér férfiként, mert valójában ázsiai nő, így az első ember, Éva is ázsiai, hiszen saját képére és hasonlatosságára teremtette az Úrnő. Az oldalbordájából készült sárgabőrű Ádám volt az, aki miatt bűnbe estek és kiűzettek a paradicsomból. Ja, a kígyó meg persze szexelni akart velük, mert emberekkel szerette csinálni. Azért húzta őket csőbe, mert Éva és Ádám nem volt vevő rá. Persze a tudás fájának gyümölcsétől Éváék rájöttek, hogy kettesben nem tudnak grupizni, plusz még ki is lettek kergetve a Paradicsomból, szóval totál depressziósak lettek és folyamatosan vagdosták magukat.
Végül, de nem utolsó sorban a leszbikus Emese azt álmodta, hogy az ő gyermeke fogja meglelni az új hazát. Mivel azonban azonos nemű szerelmétől nem szülhetett, ezért örökbefogadta Álminát, a leggyönyörűbb kislányt. Amikor Álmina felnőtt és megtudta, hogy adoptálták, totál kiborult, ön- és közveszélyes lett. Ezért egy időre be kellett feküdnie a pszichiátriára. Attila vezérünk egyike volt a nimfomániás Álmina nyolc férjének. Azért volt olyan sikeres hadvezér, mert kényszeresen mutogatta magát, ettől az ellenfelei sikítva rohantak előle. Hunor és Magor testvérek helyett meleg pár voltak, a csodaszarvast pedig egy csodálatosan atlétikus alkatú, hatalmas szerszámmal megáldott ismeretlen váltja fel. Mivel heteró volt, eszeveszetten menekült Hunorék elől.
Látható tehát, hogy kimeríthetetlen tárházból csemegézhetnek a kreatív írók. És akkor még nem említettük a teljes világirodalom nagy műveit, a színházi darabok, balett előadások, operák gazdag történetvilágát, a zene- és filmipar kiemelkedő alkotásait, sőt, a teljes emberi történelem nagy fejezeteit.
A gyerekeket sokkal jobban érzékenyíteni kellene, még több leszbikus meg cigányos mesével. Hiszen köztudott, hogy a gyerekek totál érzéketlen tufák mind egy szálig. Így születnek az emberi csecsemők. Azért sírnak fel, mert kiakadnak a sok színesbőrűn, homoszexuálison, meg nyomorékon, akik között mostantól élniük kell.
Micsoda csodás új világ hajnalát alkothatjuk meg! Ha átírjuk a kiemelkedő művészeti alkotásokat és történelmi eseményeket, azzal a bolygó teljes lakosságát érzékenyíteni fogjuk a deviancia iránt! Nem lesz több gyűlölet, nem lesz több kirekesztés. Alig bírom kivárni.