A liberalizmus elmélete és gyakorlata
A liberalizmus a latin libertas szóra vezethető vissza, ami szabadságot jelent. Magyar nyelven tehát nagyjából a szabadelvűség szavunk fejezi ki a szó tartalmát, bár ez így megtévesztő lehet a történelmi Szabadelvű Párt miatt. Nem politikai fogalomról van szó ugyanis, hanem egy szemléletmódról, amely talán az élni és élni hagyni szlogenjével magyarázható a legjobban. Lényege tehát, hogy úgy élek, ahogy nekem tetszik, anélkül, hogy ezzel másnak ártanék - és mindenki másnak is hagyom, hogy ezt tegye. Békés egymás mellett élés, ezt jelenti a liberalizmus.
Nem akarok leuralni senkit, nem kényszerítem másokra a véleményemet, nem nézek le, nem bántok senkit azért, mert máshogy él vagy máshogy gondolkozik, mint én – cserébe engem is mindenki békén hagy. Teszem, amit jónak látok és elfogadom, hogy mások meg mást látnak jónak és aszerint járnak el. Mindaddig persze, amíg nem ártunk egymásnak. Nagyjából ez lenne a normális együttélés alapja.
Na már most. Habár a csapból is a „libsik” folynak, ezt a szemléletet a gyakorlatban megvalósulni emberi társadalmakban az égvilágon sehol nem látjuk.
A liberalizmus fogalmát ugyanis teljesen kicsavarták és eltorzították, a legkülönfélébb, egészen extrém devianciákat söpörték be a zászlaja alá, majd hangosan köpködni kezdtek mindazokra, akik nem alélnak el tőlük örömükben. Ez minden, csak épp nem liberalizmus – emlékszünk ugye, az az egymás elfogadásáról szól. De kit is fogadnak el a liberálisok a velük hasonszőrűeken kívül? Na ez az.
Amit ők liberalizmus alatt értenek, az nem más, mint a szabadosság végletes formája, amely nem tűr semmiféle kritikus hangot, ellenben kemény propagandát folytat saját ferdültségének népszerűsítésére, konkrétan erőlteti. (A Magyar értelmező szótár szerint a szabados jelentése: illetlen, féktelen, kicsapongó.)
Szeretném emlékeztetni az úgynevezett liberálisokat, hogy mielőtt elkezdtek volna hisztériázni azon, hogy őket nem fogadják el, addig el voltak fogadva. Tudom, nem száz százalékosan, mindig voltak gyűlölködők, de nem ez volt az általános. A nyolcvanas-kilencvenes években például elképesztő rajongótáborokkal bírt Elton John, Freddie Mercury, Boy Gerorge, Ricky Martin, Goerge Michael. Mindenki tudta róluk, hogy melegek (jó, utóbbi kettőről csak később derült ki), és ezzel együtt imádta őket a közönség, mert jó zenéket nyomtak, és az embereket ez érdekelte, nem a szexuális beállítódottságuk. Senkit nem zavart, hogy saját neműekkel bújtak ágyba. Senkit nem kellett érzékenyíteni. Nem vonultak az utcára tizennyolc pluszos mutatványokkal, hogy elfogadják őket.
Amit a jelenlegi úgynevezett liberálisok művelnek, az propaganda. Sokan azzal ellenérvelnek, hogy pl. a homoszexualitást nem lehet propagandával terjeszteni. Ez természetesen nem igaz – azok a fiatalok, akiknek még nem alakult ki a szexualitásuk, el vannak bizonytalanodva, keresik önmagukat, különlegesek vagy menők akarnak lenni, nagyon is jól manipulálhatóak e téren is.
Propaganda tehát a javából. (A Magyar értelmező szótár szerint a propaganda jelentése: valamely eszme, elmélet terjesztése, hirdetése. Valakinek, valaminek tervszerű népszerűsítése, hírverés, reklámozás.) Hogy ne lenne propaganda, amikor szimbólumokat választottak (pl. szivárványos zászló), szlogeneket hangoztatnak (love is love), nagy hírverésű nyilvános rendezvényeket szerveznek (pride), a legkisebb s így legbefolyásolhatóbb korosztályt célzó könyvet adnak ki (Meseország mindenkié), sztárokká avanzsálnak személyeket teljesítmény nélkül csupán a melegségük okán (erre nem is említek példákat, szerintem tudjátok), már befutott sztárokat állítanak az ügy mellé, beemelik filmekbe, sorozatokba, színdarabokba, folyamatosan foglalkoztatják vele a fősodratú médiát. Ha ez nem propaganda, akkor nem tudom, mi az.
És itt jön a pláne, mert ha újra felidézzük, mit jelent a liberalizmus eredetileg, akkor abba a propaganda pont nem fér bele. Emlékszel? Elfogadom a másikat és nem erőltetem rá a saját dolgaimat. Ezt jelenti a liberalizmus. Márpedig a propaganda pontosan azt jelenti, hogy valamire rá akarok venni másokat, konkrétan tömegeket. Félreértés ne essék, a propaganda önmagában nem rossz. Társadalmilag hasznos ügyeket is lehet propagálni, például egy közös érdek mentén alakuló összefogást, cselekvést.
A probléma azzal van, hogy devianciákat propagálnak, ráadásul a liberalizmus nevében. Azt állítják, ők csupán az elfogadásért küzdenek, holott teljesen nyilvánvalóan nem erről van szó. Divatot igyekeznek teremteni a devianciából. (A Magyar értelmező szótár szerint a deviáns: társadalmi normáktól /betegesen/ eltérő életmód, magatartás.)
Van, aki ezt létrontásnak nevezi, és van, aki nem érti, mi ezen a létrontás. Nos az, hogy olyan dolgot próbálnak a tömegekre erőltetni, ami nem csupán a társadalmi normáktól, hanem a természet rendjétől is eltér. A heteroszexualitás pl. nem azért vált társadalmi normává, mert valaki eldöntötte és akkor onnantól így kellett élni, hanem pontosan azért, mert egyébként is ez a természetes. Azonkívül ez biztosítja egy adott társadalom túlélését. Az a népcsoport, ahol nagyobb számban vannak homoszexuálisok és más szexuális deviánsok, az képtelen lesz reprodukálni magát, így idővel eltűnik a föld színéről. Ez ennyire egyszerű. Nem túlzás tehát az ide vezető út propagálását létrontásnak nevezni.
Bár magasabb perspektívából nézve a létet persze nem lehet elrontani, mivel minden, ami megnyilvánul, Istentől való, tehát tökéletes. Ettől még komplett népcsoportokat halálra ítélni, vagy mindezt szó nélkül hagyni már nem liberalizmus, hanem hülyeség.
Természetesen nem arról van szó, hogy akkor legyünk homofóbok. Ez egyébként is egy teljesen értelmetlen kifejezés, mert a homoszexuálisoktól való félelmet jelent. Márpedig senki nem fél tőlük, sokkal inkább ellenzi a terjedését, a kettő pedig köszönőviszonyban sincs egymással. Szélsőséges esetekben bizonyos személyek, csoportosulások üldözik a melegeket, gúnyolják, kirekesztik, vagy akár fizikailag is bántalmazzák őket, amitől minden jóérzésű ember élesen elhatárolódik.
Mint a legelején említettem,
egymás elfogadása, békén hagyása a normális együttélés alapja. Ezt jelenti a
liberalizmus. Márpedig pl. a melegek eddig is élhettek úgy, ahogy akartak,
senkit nem érdekelt. Úgyhogy igazán csodálatos lenne, ha a liberálisok a saját
eszméjük szerint élnének és nem dolgoznának – sok esetben akaratlanul is –
azon, hogy bármit másokra erőltessenek, pláne olyasmit, ami a társadalom felszámolódása
felé tereli az embereket.